A Szabadkai Rádió sorsáról vitáznak*

A VMSZ szerint a polgármester leépítené a közszolgálati médiumot – Az igazgatói bizottság elnöke a VMSZ-t hibáztatja a kialakult helyzetért

A cikk küldési funkciót csak bejelentkezett látogatók használhatják!
Bejelentkezéshez klikk ide

A Vajdasági Magyar Szövetség és a Demokrata Párt a Szabadkai Rádió sorsáról vitatkoznak. Saša Vučinić polgármester tárgyalt a Szabadkai Rádió vezetőségével, a VMSZ szerint viszont ez a tárgyalás a Szabadkai Rádió tönkretételét célozza meg. Az igazgatói bizottság elnöke, Toni Bedalov a VMSZ eddigi hozzáállásáról beszél. A tegnapi nap folyamán mindkét oldal közleményben juttatta el hozzánk véleményét.

– Meglepő és megható a VMSZ helyi szervezetének érdeklődése a Szabadkai Rádió jövőjét illetően, amelynek sorsával a VMSZ káderei voltak a megbízva az elmúlt tíz évben – emeli ki közleményében Toni Bedalov, a Szabadkai Rádió igazgatói bizottságának elnöke. Az, amit 2008-ban – amikor az igazgatói bizottság élére kerültem – tapasztaltunk, a VMSZ a város legidősebb elektronikus médiumával való törődésének következménye volt: a ház teljesen elhanyagolt helyzete a magánosítás folyamatában, a szerkesztőségek a kilakoltatás előtt álltak, a magyar szerkesztőség tagjainak száma a felére csökkent a Pannon Rádió megalapítása miatt. A magyar szerkesztőség megbízott főszerkesztője 2006 óta megbízott státusban végzi feladatait, a magyar műsort más frekvencián engedély nélkül sugározták, a szerb és horvát adást a Műsorszórási Ügynökség engedélyével ellentétben sugározták, irracionálisan és veszteséggel működtek, 56 alkalmazottal és 30 honoráris munkatárssal.

Más fényben világítja meg a VMSZ hozzáállását, amennyiben a Pannon RTV megalapításának tudatában szemléljük. A Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége munkatársainak egy részét átvette a Pannon, akik viszont maradtak, őket ironikus jelzőkkel illették. Az akkori polgármesternek, Kucsera Gézának az asztalán ott állt a szerződés, amely megoldotta volna a Szabadkai Rádió épületgondját, ő azt azonban sohasem írta alá.

A Köztársasági Műsorszórási Ügynökség 2007-ben elvette a regionális frekvenciát a Szabadkai Rádiótól, amelyet 40 éve használt és a Pannon Alapnak ítélte oda, annak ellenére, hogy a pályázat nem civil szervezetek számára szólt és hogy ők akkor addig egy percet sem sugároztak. Akkor 20 000 polgár írta alá a petíciót, míg a VMSZ nyilvánosan kimondta, a Szabadkai Rádiót ne támogassák.

A Szabadkai Rádió 2008-ban elnyerte a 104.4 megahertzes helyi frekvenciát, amely nem fogható minden peremvárosi helyi közösségben. Az alapján a séma alapján, amelyet az akkori igazgatói bizottság fogadott el, Józsa Lászlóval az élen, szendvicsprogramot kellene sugározni ezen a frekvencián. Akkor ebbe mindhárom szerkesztőség beleegyezett. Ennek ellenére 2003 óta a magyar szerkesztőség az Újvidéki Rádió frekvenciáján sugároz, ami nincs összhangban a műsorszórási törvénnyel. Ez is az előző vezetés eredményei közé sorolható.

A jelenlegi igazgatói bizottság több alkalommal tárgyalt már erről, álláspontja pedig az, hogy a szerzett jogok nem csorbíthatók, de emellett muszáj egy olyan megoldást találni, amely a törvénnyel összhangban áll.

Ami az igazgatók és a főszerkesztők megválasztását illeti, arról egyhangúlag döntött az igazgatói bizottság, a VMSZ-t képviselő tagokkal együtt. A Szabadkai Rádió statútumának és a város statútumának összehangolását követően új pályázatot írnak majd ki. Az igazgató és a szerb szerkesztőség főszerkesztőjének mandátuma ugyanis júliusban jár le, míg a horvát főszerkesztő 2009, a magyar pedig 2006 óta van megbízott státusban.

Mindezek a tények bizonyítják a VMSZ „hatalmas törődését”, különösen pedig a magyar szerkesztőség iránt érzett aggódásukat. Most, hogy rájöttek, hogy nem sikerült tönkretenniük a rádiót, amely még most is hallgatottabb mint a Pannon, hirtelen újból megszerették azt. Akkor, amikor a polgármester leült az alkalmazottakkal, hogy megoldja az örökölt gondokat, az új ellenzék hirtelen elfelejtette, hogyan viszonyult a legrégebb óta létező elektronikus médium sorsához. A történelmet azonban, ahogyan azt nemrég mondta valaki, mégsem lehet eltörölni – hangsúlyozza Toni Bedalov.

A Szabadkai Rádióban egy olyan helyzetet próbál kialakítani a szabadkai városvezetés, élén Saša Vučinić polgármesterrel, ami első lépésben a 42 éves múlttal rendelkező közszolgálati intézmény anyagi ellehetetlenítését célozza, második lépésben pedig az önálló magyar és szerb műsor megszüntetését – írja közleményében Maglai Jenő, a VMSZ szabadkai Városi Szervezetének elnöke.

A költségvetési hiányra hivatkozni egy olyan városban, amely megközelítőleg 3 milliárdos költségvetéssel rendelkezik, cinikus és a közszolgálati tájékoztatás durva leépítése, hiszen éves szinten 40 millió dinárt különít el a város a Szabadkai Rádióra.

A Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai Városi Szervezete emlékezteti a polgármestert, hogy 2009. decemberének közepén a Városi Tanács olyan döntést hozott, ami a Szabadkai Rádió jelenlegi és a szabadkai polgárok által elfogadott városi rádió mostani módon való működésének megtartását tűzte ki célul, a szerzett kisebbségi jogok garantált tiszteletben tartása mellett. Saša Vučinić kijelentése, ami a jelenlegi működés felülírására törekszik, sem a racionalizációval sem a költségvetési hiánnyal nem magyarázható, hanem egy közszolgálati sajtóintézmény lábhoz szoktatását célozza a Demokratra Párt részéről, amely pártnak nyilván elegendő a hatórás magyar műsor egy olyan majdani igazgatóval illetve szerkesztővel, akit az év második felében ők neveznek ki.

A Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai Városi Szervezete a Szabadkai Rádió helyzetével kapcsolatban, különös tekintettel a magyar szerkesztőségre, a Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen fog magyarázatot kérni a szabadkai városvezetéstől arra, miképpen kívánja megtartani a 42 éves Szabadkai Rádiót a szabadkai polgárok szolgálatában, tiszteletben tartva a szerzett kisebbségi jogokat – áll Maglai Jenő közleményében.

Összeállította: tm

__________

* Magyar Szó, 2010. február 25., 7. o.