Botrányos, hogy most, december második hetében még mindig 4 tankönyvük hiányzik a magyar tagozatokon tanuló hetedik osztályosoknak

Vészesen közeledik az első félév vége, és még mindig nincs olyan fontos, nehéz tantárgyakból könyvük, mint a matematika, földrajz, kémia. Bár a képzőművészet tankönyv, a földrajz munkafüzet és a fizika feladatgyűjtemény hiányát is bizonyára megérzik ezek a magyar diákok.

Egy hónappal ezelőtt, amikor e problémával foglalkoztunk, megkérdeztük Soós Editet, a Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának közoktatási kérdésekkel megbízott tagját, mit tehet az MNT annak érdekében, hogy a magyar nyelven tanuló gyerekek ugyanúgy kellő időben tankönyvhöz jussanak, mint szerb nyelven tanuló társaik?

Soós Edit akkor a következőt nyilatkozta: – Úgy gondolom, hogy van kompetenciája az MNT-nek arra, hogy lépéseket eszközöljön a magyar nyelven tanuló diákok tankönyvellátását illetően. Ugyanakkor objektív tény, hogy a ’93-as tankönyvtörvény 2009. szeptember 11-én változott meg, azaz egy új tankönyvről és taneszközökről szóló törvény lépett életbe. Ez a törvény merőben más rendelkezéseket foganatosít, mint az előző, melynek tudjuk, mennyi negatív kicsengése volt éppen a kisebbségekre vonatkozólag. Az új törvény viszont korszerű és európai jellegű, aminek az alkalmazása még várat magára, hiszen a tanév megkezdése után fogadták el, tehát átmeneti időszakban vagyunk. Meggyőződésem, hogy már a következő tanévben alkalmazhatók lesznek az új rendelkezések. Például nagyon fontos, és az új rendelkezések között szerepel, hogy az új tanterv megjelenését követően 60 nap áll a tankönyvkiadók rendelkezésére, de legkésőbb május 1-jéig meg kell indítaniuk az engedélyeztetési folyamatot – fejtette ki Soós Edit.

Ez persze nem oldja meg a diákok jelenlegi helyzetét. A mostani hetedikes tanulók a 2002-ben beindult oktatási reform első nemzedéke, tehát a tanterv- és tankönyvváltozások őket érintik elsőként. Ez azt is jelenti, hogy ők használják elsőként a magyarra lefordított tankönyveket, s ez nem az első eset, hogy késve kapják kézhez ezeket. A szülők nem lázadoznak hangosan – türelmesen várják, hogy megérkezzenek a már a tavaszi hónapokban előre kifizetett tankönyvek –, pedig gyermekeik érdekében joguk lenne hozzá. A tanár pedig anyagot keres, fénymásol, diktál. Ez pedig azt jelenti, hogy komoly hátrányban van diák, tanár egyaránt a szerencsésebb, más nyelven tanulókkal, oktatókkal szemben.

S ebben az egész történetben az a szörnyű, hogy a kisebbségvédelemmel foglalkozó politikusok, közéleti szereplők nem kérték igen erélyesen, az ügy súlyához illő keménységgel számon, hogy hol marad a jog- és esélyegyenlőség a tankönyvek terén. Legalábbis a közvélemény nem értesült ilyen lépésükről.

Felháborító, hogy e hetedikes ,,reformgeneráció” számára szinte minden évben majd júniusig elhúzódott az új tantervek megjelentetése az oktatási minisztérium részéről. S kevesen tudják, hogy amikor kész a kézirat, ennek jóváhagyására is várni kell, e nélkül nem lehet könyvet nyomtani, valószínűleg ez sem történik fél óra alatt, gyakran közvetlenül a tanévkezdés előtt kapnak zöld fényt a kiadók.

Meggyőződésünk, hogy a Tankönyvkiadó Intézet munkatársainak szorgalmával, igyekezetével nincs gond. De tény az, hogy decemberig elhúzódik a fent említett, szeptemberre ígért tankönyvek fordítása, nyomdába kerülése. Már három és fél hónap eltelt a tanévből, s nincs rendben az, hogy még mindig tankönyv nélkül vannak a magyar hetedikesek. A más nyelven tanuló kortársaik új könyvekből tanulnak, a magyar diákok pedig a fénymásolatokkal, diktált szöveggel szenvednek. Igaz, nem lesz középiskolai felvételi tantárgy a matematika, de nem tudjuk elképzelni azt a kisérettségit, amely során a hetedikes tananyag nem szerepel a számon kért tudásmennyiség között. Ilyen feltételek mellett ne csodálkozzunk, ha a mostani hetedikesek rosszabbul teljesítenek majd.

MIHÁLYI Katalin

(Magyar Szó, 2009. december 10., 17. o.)