Kifejezetten rossz a matematikatanárok szakképzettségi szintje Vajdaságban, mert csupán 50 százalékuknak van megfelelő képzettsége a pedagógiai munkához

A vajdasági általános iskolákban szakmailag a legkevésbé képzettek a magyar nyelven előadó tanárok. Ez talán sokakat meghökkent, a Tartományi Képviselőház oktatási-, tudományos-, művelődési-, ifjúsági- és sportbizottságának kimutatása szerint azonban a hatnyelvű vajdasági oktatásban a szerb nyelven előadó tanárok képzettsége felel meg leginkább a törvényes előírásoknak: 88,84 százalékuk rendelkezik megfelelő szakmai végzettséggel, majd következnek a szlovák nyelven előadó tanítók, tanárok 88,04 százalékkal, a ruszin nyelven előadó tanárok 84,86, a román nyelvű tanárok 84,07, a horvátok 80,56, és a magyar nyelven előadó tanítók, tanárok, akiknek a végzettsége 75,50 százalékban felel meg az előírásoknak.

A magyar nyelvű oktatás esetében legkifejezettebb a szakképzetlenség Hódságon, Kevevárán (Kovin) és Zichyfalván (Plandište), míg a legmagasabb szintű Pancsován, Fehértemplomon, Újvidéken és Nagybecskereken. Tantárgyanként a magyar nyelvű oktatásban kifejezetten rossz a matematikatanárok szakképzettségi szintje, csupán 50 százalékuknak van megfelelő végzettsége, az angol szakos tanárok esetében sem sokkal jobb a helyzet, 57,23 százalékuknak, a fizikatanárok 58,89 százalékának, az informatikatanárok 61,33 százalékának, a zenei nevelést illetően pedig a tanárok 62,82 százalékának kielégítő a szakmai felkészültsége és végzettsége.
Dr. Jeges Zoltán tartományi oktatásügyi titkár az ülésen hangsúlyozta, hogy sok a hiányos végzettségű foglalkoztatott, és ez arra int, hogy fel kell gyorsítani a már megkezdett standardizációs folyamatot és a kétszakos tanárképzést. Mint megjegyezte, a statisztikai kimutatás ez esetben megtévesztő is lehet, mert például a zeneoktatásban a tanárok szinte 100 százaléka nem megfelelő végzettségű, viszont „csak” arról van szó, hogy pedagógiai tárgyakat nem tanultak az akadémián. Az adatok azért mégis megmutatnak valamit: az oktatás nyelvétől függetlenül a tartományi iskolákban legkedvezőtlenebb a helyzet a hitoktatás, fizika, képzőművészet (33%), az angol (36%) és a matematika, a szerb mint nem anyanyelv (50%) tantárgyak területén. Szombathy Zoltán, a bizottság tagja újságírói kérdésre ugyancsak a kétszakos tanárképzés fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint ezenkívül sokat lendítene a tanárok szakképesítési színvonalán, ha továbbképezhetnék magukat, ugyanis sokszor megvan a kellő szakmai képzettségük, csupán pedagógiai ismereteik hiányoznak – hangsúlyozta. Ezenkívül, véleménye szerint továbbra is nagy hiányosságok vannak a szerb nyelv oktatásában a kisebbségek nyelvén. Jellemző, hogy a nyolcadik osztályból kikerülve a tanulók jobban beszélnek angolul, mint szerbül. Ez, Szombathy véleménye szerint főleg azzal magyarázható, hogy a kisebbség soraiba tartozó diákoknak szóló tanterv szinte megegyezik a szerb nyelvet mint anyanyelvet tanuló diákokéval.

A bizottság tegnapi ülésén beleegyezését adta a Vajdasági Pedagógiai Intézet alapszabályzatának módosításába, melyre az általános iskolai törvénnyel való összehangolás miatt volt szükség. Ez a törvény új hatáskörökkel ruházta fel az intézetet és a tartomány magasabb fokú önállóságát erősíti – nyilatkozta dr. Svetlana Lukić-Petrović, a bizottság elnöke. Az oktatási bizottság áttekintette a roma nyelven tanuló diákok helyzetét, amiből az derül ki, hogy a tavalyi tanévhez viszonyítva többen járnak általános iskolába, de koruk előrehaladtával egyre többen maradnak ki az iskolából.

NAGY Magdolna

(Magyar Szó, 2009. December 9., 15. o.)