Agónia

Hónapok óta nyilvánvalóan, büszkén és tántoríthatatlanul agonizál a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a délvidéki magyarság mindeddig legerősebb pártja. Ha pedig egy politikai szervezetben gondok adódnak, akkor a felszínre kerül több olyan kérdés is, amelyről korábban – tapintatból-e, avagy félelemből, szolgalelkűségből, de – mindenki hallgatott.
Most, hogy tavaly decemberben a VMSZ a köztársasági parlamentben szembefordult koalíciós partnerével, a Boris Tadić államfő vezette Demokrata Párttal, és nem szavazta meg az ország költségvetését – amivel kis híján a kormányt is sikerült megbuktatnia –, majd válaszlépésként a sértett demokraták sorra szorítják ki a VMSZ-t a vajdasági magyarság szempontjából kulcsfontosságú önkormányzatokból, a pozícióvesztés tehát egyre fájóbb pontjain érinti a pártot; most végre megnyíltak a szájak, és kimondják végre azokat a dolgokat is, amelyekről korábban mélyen hallgattak. Így például azt is, hogy a VMSZ-ben már rég nem úgy mennek a dolgok, ahogyan menniük kellene.

A Szabadkai Rádió sorsáról vitáznak*

A VMSZ szerint a polgármester leépítené a közszolgálati médiumot – Az igazgatói bizottság elnöke a VMSZ-t hibáztatja a kialakult helyzetért

A cikk küldési funkciót csak bejelentkezett látogatók használhatják!
Bejelentkezéshez klikk ide

A Vajdasági Magyar Szövetség és a Demokrata Párt a Szabadkai Rádió sorsáról vitatkoznak. Saša Vučinić polgármester tárgyalt a Szabadkai Rádió vezetőségével, a VMSZ szerint viszont ez a tárgyalás a Szabadkai Rádió tönkretételét célozza meg. Az igazgatói bizottság elnöke, Toni Bedalov a VMSZ eddigi hozzáállásáról beszél. A tegnapi nap folyamán mindkét oldal közleményben juttatta el hozzánk véleményét.

– Meglepő és megható a VMSZ helyi szervezetének érdeklődése a Szabadkai Rádió jövőjét illetően, amelynek sorsával a VMSZ káderei voltak a megbízva az elmúlt tíz évben – emeli ki közleményében Toni Bedalov, a Szabadkai Rádió igazgatói bizottságának elnöke. Az, amit 2008-ban – amikor az igazgatói bizottság élére kerültem – tapasztaltunk, a VMSZ a város legidősebb elektronikus médiumával való törődésének következménye volt: a ház teljesen elhanyagolt helyzete a magánosítás folyamatában, a szerkesztőségek a kilakoltatás előtt álltak, a magyar szerkesztőség tagjainak száma a felére csökkent a Pannon Rádió megalapítása miatt. A magyar szerkesztőség megbízott főszerkesztője 2006 óta megbízott státusban végzi feladatait, a magyar műsort más frekvencián engedély nélkül sugározták, a szerb és horvát adást a Műsorszórási Ügynökség engedélyével ellentétben sugározták, irracionálisan és veszteséggel működtek, 56 alkalmazottal és 30 honoráris munkatárssal.