Az újvidéki székhelyű Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület Szerbia Alkotmánybíróságához fordult, vagyis kezdeményezte a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 33. szakasza alkotmányosságának és törvényességének a felülvizsgálását.
A szerb alkotmány 6. szakasza szerint „senki sem vállalhat olyan állami- és közéleti tisztséget, amely összeférhetetlen egyéb megbízatásaival, hivatásával vagy magánérdekeivel”. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 33. szakasza ezt az alkotmányos rendelkezést leszűkítette olyan módon, hogy a nemzeti tanács tagjává csak az a nemzeti kisebbséghez tartozó személy nem választható, aki „bírói, ügyészi vagy alkotmánybírói tisztséget tölt be”.
Az idézett törvény ilyen megfogalmazása, amelyben részt vettek a Vajdasági Magyar Szövetség magas rangú képviselői is, lehetővé teszi az állami tisztséget betöltő személyeknek a nemzeti tanácsba való jelölését és listavezetőnek való megtételét.

Így kerülhetett sor arra, hogy két lista vezetője – a Magyar Összefogás (VMSZ) és a Humentis civil szervezet (Demokrata Párt), magas rangú állami tisztségviselő, tartományi kormánytag. Ifj. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár (VMSZ) és dr. Csengeri Attila, tartományi egészségügyi titkár listavezetők lettek és még a nemzeti tanács elnöki posztjának is a lehetséges várományosai.
A választási listákon más vezető állami hivatalnokok is szerepelnek, mint például Muškinja-Heinrich Aniko, aki a Humentis listáján jogászként szerepel, miközben a kisebbségügyi minisztériumban államtitkári posztot tölt be (sic!), vagy a Bunyik Zoltán újvidéki segédpolgármester, a Kézfogás a Magyarságért – Polgári mozgalom listavezetője.
Az Árgus véleménye szerint az állami tisztségviselőknek a nemzeti tanács tagjának, vagy esetleg elnökének való megválasztása ellentétben van az alkotmánnyal és a nemzeti tanács intézményének elképzelésével.
A nemzeti tanács – a törvény szerint – ugyanis olyan testület, amely „a nemzeti kisebbségi önkormányzat” megvalósítása érdekében „képviseli a nemzeti kisebbséget a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén”, valamint „részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre vonatkozó kérdésekről, és e területeken intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapít”.
Az állami tisztségviselői hivatás és a Magyar Nemzeti Tanácsbeli tagság együttes gyakorlása a nemzeti önkormányzati önállóság és az állami szervektől való függetlenségnek a megcsúfolását jelentené. Az állami tisztviselők, funkciójuknál fogva ugyanis befolyásolhatják a nemzeti tanács működését, munkáját és független döntéshozatalát. Ez lehetővé teszi a nemzeti önkormányzat legmagasabb testületének állami irányítás alá vonását.
A fentiek alapján, az Árgus kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 33. szakaszának alkotmányosságát vizsgálja ki, a kezdeményezésbe foglalt indoklást vitassa meg és hozzon határozatot, amellyel megállapítja, hogy az említett szakasz rendelkezése nincsen összhangban Szerbia Köztársaság alkotmányának 6. szakaszával.

Bozóki Antal,

az Árgus elnöke, s. k.