Közös megegyezést új MNT megválasztásának elveiről*

             Egyre többen ismerik el, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény nem biztosítja a kisebbségek számára a nemzeti autonómiát, vagyis hogy csak korlátozott kulturális önkormányzatot lát elő számukra, azt is állami ellenőrzés alatt.

            Március 9-én lezárul a nemzeti kisebbségi választói listákra való feliratkozás, illetve „az első választói különnévjegyzék ideiglenes lezárására” (a 46. szakasz 1. bekezdésében) megszabott 120 napos határidő. A törvény (ugyanennek a szakaszának 2. bekezdése) szerint, amennyiben a nemzeti kisebbség választói névjegyzékén levő választópolgárok meghatározott összlétszáma alapján megvannak a feltételek a nemzeti tanács közvetlen megválasztásához, az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium „15 napon belül kiírja a választásokat”.

Sürget az idő

            A dolgok jelenlegi állása szerint, nem sok idő maradt, tehát, hátra az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács tagjainak a megválasztásáig. A testület megválasztásának kiírásáról szóló határozatnak (a törvény 35. szakaszának 3. bekezdésével összhangban) tartalmaznia kell: „a választás módját, a megválasztandó nemzeti tanács tagjainak számát, rendelkezéseket a választási cselekményekre vonatkozó határidők megkezdéséről és a szavazás lebonyolításának napját”.

Nagy hiba lenne – függetlenül attól, hogy mit gondolunk a törvényről – az új nemzeti tanács megválasztásában nem venni részt, esetleg bojkottálni azt, vagy átengedni a választásokat egyetlen választási listát állító pártnak. Már csak azért is, mert ezzel önmagunkat fosztanánk meg a nemzeti tanács (igencsak korlátozott) munkájában való részvételtől is.

              Nyilvánvaló, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – a pártot az utóbbi időben ért belső megrázkódtatások és válság ellenére se – nem mond le az MNT további irányításának „ambíciójáról”.

              Három vajdasági magyar párt – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Vajdasági Magyar Demokratikus KözösségMagyar Polgári Szövetség (MPSZ) –, valamint számos magyar civil szervezet ellenezte ennek az ilyen tartalmú, „kirakattörvénynek” is nevezett jogszabálynak elfogadását. (VMDK) és a

              A magyar pártok között nem jött létre egyezség még a választói névjegyzékre való feliratkozással kapcsolatban sem. A minap még Svetozar Čiplić kisebbségügyi miniszter is elismerte, hogy „valamennyi nemzeti közösségnek technikai problémái vannak a kisebbségi választói névjegyzék összeállításakor” (Technikai problémák a választói névjegyzék összeállításakor, Vajdaság Ma, 2010. február 9.)

            Ebből is látszik, hogy még számos, az egyes pártoknak és civil szervezeteknek a választásokon való részvételével kapcsolatos kérdés tisztázásra és megoldásra vár és már most világos, hogy ez a választás koránt sem lesz zökkenő- és újabb vitáktól mentes.

            Már most úgy néz ki, hogy egyedül a magyar nemzeti kisebbség választja közvetlen úton a nemzeti tanácsát.

Az első kérdés, hogy hány választási lista lesz. Ez pedig attól függ, hogy a (VMSZ-en kívül)  a többi magyar párt és civil szervezet hogyan értékeli a választásokon való részvétel esélyét, illetve, hogy látja-e értelmét ezeken a választásokon való részvételének. Nem mellékes az a körülmény sem, hogy a választási listát „a választói különnévjegyzékébe felvett szavazópolgárok legalább 1%-ának saját aláírásával támogatnia kell”. Következik tehát a választási lista támogatói aláíróinak a gyűjtése. Ismét felvetődik a kérdés, melyik párt vagy civil szervezet fogja ezt vállalni, és kinek van erre anyagi és egyéb lehetősége?

            További kérdés az, hogy kik lehetnek a nemzeti tanács tagságára jelöltek, vagyis kik kerülhetnek a választási listákra?  Ezt a kérdést természetesen minden listaállítónak önmagának kell eldöntenie, vállalva a listán szereplők nevével járó esetleges választási siker vagy bukás kockázatát is.

Választási elvek

            Az MNT eddigi munkájával kapcsolatos (kedvezőtlen) tapasztalatok arra utalnak, hogy jó lenne, ha a választási listaállítók között közös megegyezés jönne létre azokról az elvekről, amelyeket mindegyik listaállító tiszteletben tartana a listára kerülő jelöltek megnevezésekor. 

            Ennek a vitának az alapját képezhetné például a következő tizenegy elvet tartalmazó javaslat: 

1. A Magyar Nemzeti Tanácsba (MNT) olyan személyeket kell jelölni, akik élvezik a vajdasági magyarok bizalmát és eddigi munkájuk során eredményesen kiálltak a közösségi érdekek érvényesítéséért.

2. Az MNT tagja más köztisztséget nem tölthet be, ha ilyet már betölt, arról le kell mondania, illetve választania kell a két tisztség közül melyiket vállalja az „egy ember – egy munkahely/tisztség” elv alapján.

3. Az MNT elnöke két éves mandátumra választható, azzal, hogy eredményes munka esetén még két éves megbízatásra újraválasztható lehet, vagyis legtöbb négy évig lehet a testület élén. 

4. Az MNT Intézőbizottságának (IB) nem lehet a tagja olyan személy, aki nem tagja az MNT-nek.

5. Az MNT-ben, az IB-ben és azok testületeiben biztosítani kell az arányos területi képviseletet (beleértve a szórványt is).

6. Mindenhol biztosítani kell a nők, a fiatalok és a civil szervezetek legalább egyharmados részvételét.

7. Az MNT és az IB elnöke nem lehetnek ugyanabból a helységből, illetve községből valók.

8. Rokoni vagy házastársi kapcsolatban lévő személyek nem jelölhetők és nem is válaszhatók az MNT-be.

9. Sem az MNT, sem az IB tagjai pedig nem lehetnek olyan személyek, akiknek a tisztsége – az érdekütközés miatt – akadályt jelenthet a munkában.

10. Az új MNT – a nemzeti kisebbségi önkormányzat megvalósítása érdekében – vállalja fel a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek a civil szervezetek és három magyar párt (VMDP, VMDK és a MPSZ) által 2009. október 20-én és a civil szervezetek által 2007. június 12-én megfogalmazott módosításának beterjesztését.

11. Büntetett előéletű személyek nem javasolhatók és nem is tölthetnek be tisztséget az MNT-ben.

A részvétel előfeltétele

            Az ilyen elveknek a meghatározását a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény nem írja elő, de nem is zárja ki.

Jó lenne már most egy, a magyar közösségen belüli, társadalmi vitát kezdeményezni ezeknek a választási, illetve a választásokon való részvétel feltételéül szabott elveknek – javasolt, vagy módosított formában – a megvitatására és közös megfogalmazására (és természetesen tiszteletben tartására). Végső megfogalmazásuk és elfogadásuk attól függ, hogy a közélet szereplői hajlandóságot mutatnak-e az együttműködésre, vagy egyeduralomra törekszenek.

Egy ilyen megegyezés vélhetően elősegítené a pártoknak és a civil szervezeteknek a választásokon való részvételével kapcsolatos döntéshozatalát, vagyis annak eldöntését, hogy részt vesznek-e ezen a választáson vagy nem. Másrészt a választópolgárok számára is világossá tenné, hogy milyen személyek, milyen mércék alapján kerülhetnek be az új Magyar Nemzeti Tanácsba. Ugyanakkor azt is megmutatná, hogy a listaállítók mennyire eltökéltek az MNT demokratikus úton való létrehozatala mellett.

Nagy szégyen, de botrány is lenne – a törvény előkészítői és az állam számára is – ha az MNT tagjai megválasztására egyedül csak a hatalmi koalícióban résztevő (és a törvényt megszavazó) magyar párt állítana választási listát. Ezért minden esetleges listaállítónak jól át kell(ene) gondolnia a közelgő MNT választáshoz való viszonyulását. 

Mgr. BOZÓKI Antal, ügyvéd

__________

* http://www.vajdasagma.info/cikk.php?ar=tukor&id=3196, 2010. február 12. [18:22]