Új összetétel – bizalmi káderek*

Kisebbségügyi jegyzetetek

 Választások a Magyar Nemzeti Tanácsban

December 11-i csókai ülésén a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Kucsera Gézát választotta az intézőbizottság új elnökének. Az új elnök nyomban előterjesztette az IB hét új tagját is Bodrogi Béla, Csanádi Attila, dr. Dujmovics Ferenc, Kókai Péter, Lepeš Josip, Orosz János és Siflis Zoltán személyében.

(Az IB korábbi nyolc tagja közül Bodrogi Béla, Csanádi Attila, dr. Dujmovics Ferenc és Siflis Zoltán maradt meg tisztségében. Kiestek viszont Deli Andor, Klemm József, Pál Károly és Soós Edit.) Az MNT „felmentette tisztségéből az eddigi bizottság összes tagját és helyükre új összetételű bizottságokat (is) nevezett ki”.

Elidegenedett nemzeti tanács

Az MNT üléséről szóló tudósításban az áll, hogy a személycserékre azért volt szükség, mert „az alapszabály módosítása során az MNT változtatott egyes szakbizottságainak számán, egyes bizottságok létszámán (az eddigi 9 helyett ezentúl egy-egy bizottság akár 15 tagú is lehet) és törölte azt a kitételt is, hogy az egyes bizottságok elnökét és alelnökét csak a tanács tagjai közül lehet megválasztani”.

A nyilvánosság csak találgathatja, melyek voltak a valódi okok és mi késztette Józsa Lászlót, az MNT lejárt megbízatású „elnökét” a személycserékre – még mielőtt úgymond demokratikus módon megválasztanánk az új összetételű MNT-t. Miért éppen most került sor a választásra és kikkel egyeztetett Józsa ebben a kérdésben?

Az egyesek által már „egyfajta palotaforradalomnak” is nevezett eseményhez bizonyára az is hozzájárult, hogy a testület munkáját az utóbbi időben még Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is bírálta: A Magyar Nemzeti Tanács nem épült be, nem épülhetett be pozitív értelemben a vajdasági magyar köztudatba. A Magyar Nemzeti Tanács egy megvetendő intézménnyé, és igen gyakran okkal vagy ok nélkül, a megvetés céltáblájává is vált. A Magyar Nemzeti Tanács bezárult, elidegenedett, nem volt nyitott, taszított és nem vonzott, megosztott és nem integrált. Mi így közösen soha nem fogalmaztuk meg a nemzeti tanács irányába az elvárásainkat. Tényként élem meg, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a kiszorítás eszközévé vált az utóbbi időben és, hogy a munkáját az utóbbi években az alacsony hatékonyság jellemezte – mondta Pásztor a szeptember 18-i zentai tanácskozáson.

A 2006. szeptember 21-ével (még a saját Alapszabálya szerint is) lejárt megbízatású MNT tovább folytatja nem legális tevékenységét. Józsa Lászlót felelősség terheli, amiért három évvel ezelőtt nem került sor az új összetételű nemzeti tanácsnak a(z addigi jogszabályok szerinti) megválasztására, annak ellenére, hogy erre több alkalommal is figyelmeztetve lett, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzeti tanács megválasztásáról szóló törvény a tanács mandátumának lejártáig nem készül el.

Pásztor Bálint 2009. július 9-én mondott le az IB elnöki tisztségéről. Arra hivatkozva, hogy a két tisztség (mármint a szerbiai parlamenti képviselői és az IB elnöki) „egész embert kíván”. (Érdekes viszont, hogy Varga László nem mondott le az MNT jegyzői tisztségéről, pedig ő is a VMSZ listáján jutott be a szerb parlamentbe, ahol az Európai Integrációs Bizottságnak lett az elnöke. Vagy ez a tisztség nem követel „egész embert”?)

Kucsera Géza személyében az intézőbizottság most olyan elnököt kapott, aki eddig nem volt tagja sem az MNT-nek sem az IB-nek. Nevét hiába keressük az MNT honlapján (http://www.mnt.org.rs/hu/frame.php?content=4_tagsag) a testület (még) 2002-ben megválasztott tagjai között.

Az MNT Alapszabálya lehetővé teszi ugyan az ilyen választást, de hogyan tudja majd végezni a munkáját, ha nem állnak mögötte a magyar választók? Kucsera Géza (Udvarszállás / Dobričevo, 1948., Szabadka volt polgármestere, a Szabadkai Vámszabad Területet Működtető RT vezérigazgató helyettese) ugyanis a 2008. májusi 11-i előrehozott parlamenti választásokon nem jutott be a Tartományi Képviselőházba (csakúgy, mint ifj. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár). Kucsera megválasztásakor fontos körülmény lehetett viszont, hogy tagja a VMSZ Tanácsának és a párt ún. „kemény magvához” tartozik.

Az MNT Kucsera-féle intézőbizottságában (most már) nincsen egyetlen nő sem.

Diszkréciós jog?

Az IB elnökének „diszkréciós joga” van ugyan megválasztani azokat a személyeket, akikkel dolgozni akar, nem hagyható azonban szó nélkül, hogy a testület tagjai közül – Kókai Péteren, a Magyar Szó, az idén tavasszal lemondott, főszerkesztőjén kívül – egyik sem választott tagja az MNT-nek. Bodrogi Béla, Csanádi Attila (vélhetően az MNT informatikai megbízottja) és Lepeš Josip pedig nem is igazán ismertek a vajdasági magyar közéletben.

Orosz János, a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Kisebbségügyi Titkárság segédtitkára bizonyára Deli Andor, ugyancsak tartományi jogalkotási segédtitkár helyére került az intézőbizottságba (mindketten ifj. Korhecz Tamás titkárságából). Velük kapcsolatban az érdekütközés kérdése is felvetődik. (Mint Pásztor István pártelnök esetében az óbecsei Bečej Agráripari Kombinát igazgatói bizottsági tagság, amelyről – ismereteink szerint – a mai napig nem mondott le). Ugyanis, ha az IB álláspontjai minden esetben egybevágóak a kisebbségügyi titkárság álláspontjaival, akkor az MNT-re nincs is szükség! Milyen álláspontot képviseljen a jól fizetett köztisztviselő?

            Az IB ilyen módon való összeállítása, amiből kimarad még a többi párt és a civil szervezetek véleményének akár a kikérése is, hogy a polgárokat, akik most feliratkoztak a magyar választói névjegyzékre ne is említsük, megkérdőjelezi a testület megválasztásának a demokratikusságát. Erősen emlékeztet a párthovatartozáson, a megbízhatóságon, az ismeretségen, a családi és jó baráti viszonyokon, „kéz kezet mos” elven alapuló, a korábbi időszakból ismert, szűk körben lebonyolított káderezésre.

            A bizottságok tagjai között is akadnak olyan tagok, akik tisztségüknél fogva befolyásolhatják azoknak a döntéseit. Dr. Jeges Zoltán tartományi oktatási titkár két bizottságnak is (a közoktatási és a felsőoktatási és tudományügyi bizottságnak) a tagja lett. A már említett Deli Andort a nyelvhasználati bizottságba választották (amelynek tagja az id. Korhecz Tamás is). Dobai János (a VMSZ elnökségi tagja, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes, Begaszentgyörgy község alelnöke, Torda polgármestere, stb.) és Pásztor István (a VMSZ elnöke, a tartományi kormány miniszterelnök-helyettese, a tartomány gazdasági minisztere, stb.) a mezőgazdasági bizottságba kerültek be. (Egyébként Pásztor István sem kapott bizalmat a 2008. évi szabadkai polgármester-választásokon.) A két Pásztort (Bálintot is) és Kucsera Gézát beválasztották a Szekeres László Alapítvány kuratóriumába is.

            Soós Editet, a közoktatási bizottság eddigi elnökét, akinek a munkáját több alkalommal is bírálat érte, újra e bizottság élére választották. Fehér Istvánt tették meg ismét a tájékoztatási bizottság elnökének, aki ezen a poszton korábban már „bizonyított”, a Magyar Szó „karcsúsítása” idején, az eddigi elnök Klemm József helyett, aki bizonyára továbbra is „a vajdasági magyar médiastratégia fáradozik majd. Papp Árpádot, aki a „MNT elnöki tanácsadójaként” lett 2009. augusztus 7-én a Forum Könyvkiadó igazgatóbizottságának elnöke (az e tisztség miatt is sokat bírált, lemondott Kasza József helyett), a kulturális bizottságba választották. A megnyilatkozásai alapján a VMSZ-hez közelinek nevezhető Miskolczi József, vélhetően a civilek képviseletében, egyszerre két bizottságba is bejutott (a pénzügyi és gazdasági bizottságba, valamint a civiltársadalmi és ifjúsági bizottságba). kidolgozásán”

Józsa László ügyvéd, a Magyar Nemzeti Tanács (lejárt megbízatású) elnöke, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatóbizottsági szerepét betöltő „Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének” elnöke, a VMSZ elnökségi tagja, stb.) újra a Szekeres László Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A testület tagjává választották ifj. Korhecz Tamást és (a már említett) Varga Lászlót is. Tari István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) egyedüli képviselője a kuratóriumban. Dobai pedig (a már említett funkciói mellett) bekerült az alapítvány felügyelő bizottságába is. (Hogyan ellenőrzi majd azokat, akiktől a tisztsége függ?) Szükség van erre?  

Új szabályokat!

Az újonnan választandó nemzeti tanács alapszabályába feltétlenül be kell építeni egy olyan rendelkezést is, mely szerint az IB elnöke, annak tagjai és a bizottságok elnökei nem lehetnek olyan személyek, akik nem élvezik a vajdasági magyarok bizalmát, illetve nem a testület választott tagjai. Az MNT és az IB elnöke nem lenne szabad, hogy ugyanabból a helységből legyen (mint most). Nem fogadható el a rokoni vagy házastársi kapcsolatban lévő személyek választása sem ugyanabba a testületbe. A bizottságok tagjai pedig nem lehetnek olyan személyek, akiknek a tisztsége – az érdekütközés miatt – akadályt jelenthet a munkában. Mindenhol biztosítani kell továbbá az arányos területi képviseletet és a nők legalább 30%-os részvételét is. Amíg alkalmazásba nem kerül az „egy ember – egy munkahely/tisztség” elv is, addig a demokráciáról beszélni nem lehet. 

            A demokratikus választás és a bizalom hiányán kívül, a tisztségek halmozásának (az „én téged, te pedig engem javasolsz” gyanúja miatt) és az érdekütközés kérdései mellett, felvetődik az MNT párttalanításának szükségessége is. Nem fogadható el ugyanis, hogy tagságának többsége egy párthoz tartozó legyen (mint jelenleg), akik e testületben „a pártban már előre megbeszélt határozatokat szavazzák meg”. Az új törvény alapján választandó MNT tagságának többsége ezért nem a pártok tagjai közül kellene, hogy kikerüljön. Vagyis: Olyan személyek többségi részvételét kell(ene) biztosítani a testületben, akik a közösség érdekeit és nem a pártpolitikát, „asztali társaságokat”, vagy éppen a családi kft. érdekeit képviselik.

            Már most, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az új összetételű MNT megválasztására közvetlen választások útján kerül sor, össze kellene hívni a pártok, a civil szervezetek, a magyar többségű községek és a szórvány képviselőinek kerekasztal-értekezletét, amelynek témája az új MNT összetételének és tagjai megválasztása követelményeinek meghatározása lenne. Csak az MNT-nek közös megegyezéssel kialakított összetétele biztosítaná a testület iránti bizalom helyreállítását és elfogadhatóságát. Újabb egypárti MNT-re nincs szükségünk!

Mgr. BOZÓKI Antal, ügyvéd

Újvidék, 2009. december 20.

__________

* http://www.vajma.info/cikk.php?ar=tukor&id=3070, 2009. december 18. [18:09]