Nyugdíjas jogvédő*

Tiltakozó levél Egeresi Sándorhoz és a Tartományi Képviselőház tagjaihoz

Miután dr. Petar Teofilović tartományi obudsman hatéves mandátuma szeptember 24-én lejárt, „felröppent a hír, hogy a mostani ombudsmant nem kívánják megbízottként kinevezni, se újra választani, hanem keresik a lehetőséget, hogy ki töltse be ezt a tisztséget”1, és hogy „állítólag Dejan Jančára eset a választás”2. A Tartományi Képviselőház október 15-i ülésén Jančát ki is nevezte Vajdaság új jogvédőjének.

Teofilović nem arról marad emlékezetes a vajdasági magyar civil szervezetek számára, hogy kisebbségi ügyekben túlságosan hallatta volna hangját, és hogy jól együtt működött volna velük.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai küldöttsége neki ítélte az Év embere 2006 díjat, annak ellenére is, hogy a megbízatása alatt (2004) történt a vajdaság kisebbségek elleni legnagyobb számú atrocitás és jogsértés, és hogy az Európai Parlament 2005. szeptember 29-i Vajdaságra vonatkozó állásfoglalásában „mély aggodalmát fejezte ki az emberi jogok ismétlődő megsértései, valamint a jog és a rend Vajdaságban tapasztalható hiánya miatt”.

Az Ombudsman évi jelentéseit mégis – a sok hiányosság ellenére és a képviselők (ide értve a magyar képviselőket is), teljes érdektelenség miatt – általában lényegi vita nélkül és szinte észrevétlenül kerültek elfogadásra a tartományi parlamentben.

A Magyar Érdekvédelmi Fórum (MÉF) 2009. június 27-én Szabadkán megtartott tanácskozásán javasolta, hogy változtassák meg az Ombudsman megbízatási idejét, éspedig olyan értelemben, hogy az eddigi kétszer hat éves helyett, kétszer három éves időtartamra legyen választható. Jelentése készítésekor pedig kötelezően vegye figyelembe a kisebbségi szervezetek véleményét is.

A nyugdíjkorhatárt jóval meghaladó Dejan Janča hat évre való kinevezése teljesen váratlan és szinte sokkoló. Elsősorban azért mert a Tartományi Képviselőház – legalábbis az idézett tudósítás szerint – a civil szektorral való bármilyen tanácskozás nélkül nevezte ki az ombudsmant, ami demokratikus eljárásnak sem éppen mondható. A képviselőházi ülésről közölt beszámolóból csak az tűnik ki, hogy Jančára „a 120 képviselő közül 104-en szavaztak” (hatan voltak ellene), és hogy „közismert, és nagy megbecsülésnek örvendő jogtudós” (az újvidéki Jogi Kar nyugalmazott tanárára – B. A. megj.). Az azonban már nem világlik ki, hogy Janča a huszadik század első felében, pontosabban 1928-ban született, vagyis hogy 81 éves. (Ilyen hajlott korban az egyszerű halandóknak már gépjármű vezetői jogosítványt sem adnak.)

Tudták-e a képviselők, hány éves Janča? Foglalkozott-e valaha is Janča a kisebbségi jogok gyakorlati megvalósításának kérdéseivel? Miért volt szükség éppen Bojan Pajtić tartományi kormányfő4 külügyi tanácsosának a kinevezésére erre a tisztségre, aki mellesleg még a Külügyminisztérium diplomata akadémiájának is a tanára? Vagy talán a megélhetéséhez alacsony a nyugdíja? Miért nem lehetett új ombudsmannak egy sokkal fiatalabb, pártonkívüli, a kisebbségek között is elismert szakembert kinevezni? Vagy talán a hatalomnak éppen ez nem felelne meg?

Dejan Jančának most nyilvánosságra kellene hozni, hogy mekkora nyugdíjat élvez, mint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság egykori nagykövete3, milyen jövedelmet valósít meg a külügyi tanácsosi tisztség alapján és a diplomata akadémián, valamint hogy mekkora lesz a havi jövedelme az új tisztség betöltésével.

Tiltakozok a Tartományi Képviselőház október 15-i – botrányosnak is mondható – döntése ellen, amellyel dr. Dejan Janča nyugalmazott professzort nevezte ki Vajdaság új jogvédőjének. Javasolom, hogy a Tisztelt Ház mielőbb kezdjen átfogó vitát az ombudsman intézménye eddigi munkájának tapasztalatairól, vitassa meg a civileknek a jogvédő megbízatási idejének a felére való csökkentési javaslatát és mielőbb hívja vissza a tisztségre most kinevezett személyt.

Mgr. Bozóki Antal, ügyvéd,
az Árgus civil szervezet elnöke
__________

* A http://www.vajma.info/cikk.php?ar=tukor&id=2930 honlapon (2009. október 16-án) megjelent szöveg redigált változata

1 VARJÚ Márta: A statútumról nem lesz szó, Magyar Szó, 2009. október 15., 5. o.

2 Uo.

6 Bojan Pajtićnak is el kellene gondolkoznia, hogy miután (2009. július 1-jével) munkaviszonyba lépett az újvidéki Jogi Karon, tiszteletdíjasként betöltheti-e a kormányfői tisztséget. 

4 2004. szeptember 10.: Dejan Janča, Szerbia-Montenegró budapesti nagykövete a Glas Javnosti című lapnak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter legutóbbi fellépései valószínűleg annak a nyomásnak a következményei, amelyet rájuk gyakorol az „ellenzéki és nacionalista” Fidesz, amely „jelzéseket kap a vajdasági magyar pártoktól, és ezekkel zaklatja a nyilvánosságot”. (A jugoszláviai (szerbiai és montenegrói) magyarság történeti kronológiája 1989-2004, http://www.hhrf.org/htmh/?menuid=060402)