Magyar Érdekvédelmi Fórum néven dolgoznak ezután együtt a civil szervezetek és politikai pártok

A cikk küldési funkciót csak bejelentkezett látogatók használhatják!
Bejelentkezéshez klikk ide

A civil szervezetek és politikai pártok tanácskozását szombaton immár ötödik alkalommal szervezték meg, ezúttal Szabadkán. A meghívottak a vajdasági magyar politikai pártok vezetői, illetve képviselői, valamint a vajdasági magyar közösség civil szervezeteinek vezetői, aktivistái.

Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint a tanácskozás ötletadója és szervezője a Magyar Szónak összegezte a rendezvény célkitűzéseit. Elmondta, a vajdasági magyar politikai színtéren szereplő öt magyar párt külön-külön bizonyos kérdéseket nem tud megoldani.

– A polgárok szavazataiért való versengés akár ellenségeskedést is kelthet a pártok között, mi ezt szeretnénk mindenféleképpen elkerülni. Ezen a tanácskozáson mindenki egyforma, egyenlő jogokkal szólhatnak fel a résztvevők a napirenden szereplő, a vajdasági magyar közösséget érintő aktuális témákhoz – ismertette Rácz Szabó László.

Ki is képviseli valójában a vajdasági magyar közösséget?

Bozóki Antal magiszter, az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke lapunknak kiemelte, mivel a Magyar Nemzeti Tanács mandátuma kétséges, mert hiányzik a törvény, felmerül a kérdés, ki is képviseli valójában a vajdasági magyar közösség érdekeit.

– Pillanatnyilag nincs olyan szervezetünk, amely megfogalmazná és a hatalom felé közvetítené a vajdasági magyarság fontos kérdéseit. Én ebben látom az ilyen összejövetelek fontosságát – hangsúlyozta mgr. Bozóki Antal.

A tanácskozáson az MPSZ vezetőségén kívül László Bálint, a Magyar Koalíció párt elnöke jelent meg, valamint hét civil szervezet képviselői.

A napirendi pontok között szerepelt Thomas Hammarberg, az Európa Tanács jelentéstevőjének beszámolója a szerbiai nemzeti kisebbségek helyzetéről. Ezzel kapcsolatban Rácz Szabó László leszögezte, a jelentés nem az igazságot tartalmazza, a vajdasági magyarságot mintha kifelejtették volna a beszámolóból. A tanácskozáson hasonlóan minősítették a tartományi ombudsman 2008-as évi jelentésének a nemzeti kisebbségre vonatkozó részét is.

Napirendi ponton szerepelt az Újvidéken elkövetett legújabb magyarellenes atrocitás is. Rácz Szabó László szerint elérkezett a pillanat, amikor végképp le kell szögezni, Szerbiában rasszizmus van. A rendezvényen ezen kívül elemzésre kerültek a magyar nyelvű oktatás megvalósulásának gondjai a szórványban, pontosan Nezsényben. A tanácskozás résztvevői felszólítják a magyar választópolgárok szavazata által hatalomhoz jutott illetékeseket, hogy biztosítsák a nezsényi magyar tagozat fennmaradását. A bíróságok körzetesítéséről szóló törvénnyel kapcsolatban a résztvevők sürgető levelet fognak küldeni az Alkotmánybíróságnak, mivel még márciusban kérték a szóban forgó törvény alkotmányosságának felülvizsgálását. A magyarországi Gyermekrák Alapítvány esetével szintén foglalkoztak a tanácskozás vendégei, elítélték a tartományi titkár döntését.

A résztvevők közös megegyezése alapján a rendezvényt a jövőben Magyar Érdekvédelmi Fórumnak fogják nevezni. Nem szervezetről kell beszélni, hiszen sem bejegyeztetni nem fogják a csoportosulást, sem elnököt nem neveznek ki. A fórumnak tagjai lesznek, akik közösen fognak dönteni a vajdasági magyar közösséget érintő kérdésekkel kapcsolatban.

P. E.

(Magyar Szó, 2009. június 29., 4. o.)